A Cookie-k (sütik) használatáról új Adatvédelmi tájékoztató az EU ePrivacy Direktíva (GDPR) alapján

A süti, illetve angolul "cookie", egy kis szövegfájl. A weboldalak sütik formájában mentik el a beállításokat a számítógépen. A weblapunkon ún. "munkamenet cookie"-t használunk: ezek a cookie-k ideiglenesen aktiválódnak, amíg a böngészés folyik.

Új kiadvány: Sopianae késő antik temetői épületei by Gábor Olivér

Új kiadvány – régészet

Visy_borito_CIL_GeniaNet_800x610.jpg

Visy Zsolt

Intercisa feliratai

Intercisa, Pannonia, illetve Pannonia inferior keleti limesének egyik fontos katonai központja Dunaújváros, a korábbi Dunapentele területén fekszik. A katonai tábor, később igazi erődítmény a mintegy 60 méterrel a Duna fölé magasodó löszfennsík keleti szélén épült
Ilusztrációkal

1. kiadás, Pécs 2016
[2], 270, [4] old.
Méret: 240×168×22 mm
Súly: 644
ISBN 978-963-89394-9-4
4000 Ft. postaköltséggel együtt

Európában ma már több száz ókeresztény épületemléket ismerünk. Sopianae esetében az építészeti fejlődés temetői vonalának lépcsőfokait láthatjuk:

• A 4. század közepe táján épült Korsós sírkamra ókeresztény temetőrészen fekszik, de festményein még nem láthatók az ókereszténység jelképei és felszíni memoriaépülete is görög típusú „kistemplom”.

• A 4. század végén épült I. számú (Péter-Pál) családi sírkamrába már ereklyéket helyeztek, falaira bibliai jeleneteket festettek és közvetlen közelében ott áll egy valószínűsíthető mártír emlékhely (V. sz. sírkamra). Ugyanakkor a sírkamra felszíni emléképülete mégis a pogány eredetű halotti megemlékezések továbbélését tükrözi.

• Néhány évvel később, a pécsi Ókeresztény Mauzóleum fölé kimondottan keresztény közösségi- és zarándokszertartásokra alkalmas temetői emléképület került.

• A helyi fejlődés utolsó fázisaként a Cella Septichora épületét már a Pécsről ismert legnagyobb ókeresztény rituális térnek tervezték, de befejezni a hunok érkezése miatt nem volt idejük.

A helyi jelentőség mellett tehát az épületek ilyen sorrendben való értelmezése bemutatja a rítusbeli és architekturális fejlődés folyamatát, aminek révén az európai egyházi építészet történetének nagyobb kontextusába kerülnek. A letűnőfélben levő pogányság rítuselemeinek adoptálása, az eretnek tanokkal való polemizálás és az antik filozófiai eszmék krisztianizálása mind-mind megjelenik az épületek változásaiban, így érthető meg az a gyökeres váltás, ahogyan a pogányoknál még nem közösségi helyként működő szentélyek a keresztény sírépítészet és zarándokhelyek kialakulása során az új vallás hívőinek tömegét befogadó temetői építmények, majd a bazilikák a városokba bekerülve istentiszteleti helyek lettek a Birodalom területén. A háztemplomok fejlődése mellett ez Európa keresztény épületeinek, bazilikáinak eredete, melyek a korai középkortól már városszervező központi helyként, plébániatemplomként majd katedrálisként is jelentőssé váltak. A korai keresztény rítusokban pedig a vallási intolerancia mellett nagymértékű elfogadás is nyomon követhető.

E 4–5. századi vallási sokszínűség fogódzókat adhat mai világunk megértéséhez: hogyan jöttek létre a keresztény rítusok, tanok és szokások valamint milyen más régi-új nézetekkel polemizáltak akkor és ma is.

A könyv értékes része a katalógus. Konkordancia-táblázatban egységesíti az eddig előkerült temetői építmények számozását. Olvashatunk az építmények bemutatásáról, rekonstrukciós lehetőségeiről és feltételezett rendeltetéséről, valamint a falfestményekről, mozaikokról és szarkofágokról is. Leírásuk lehetőséget ad az egyes jelenet-típusok és festmény részletek külön-különvaló vizsgálatára, összehasonlítására. Végül megismerhetjük e temetői építmények római kor utáni kalandos sorsát egészen napjainkig.