ANONYMI VALESIANI
PARS PRIOR ORIGO CONSTANTINI IMPERATORIS I [1] Diocletianus cum Herculio Maximiano imperavit annos XX. Constantius, divi Claudii optimi principis nepos
ex fratre, protector primum, inde tribunus, postea praeses Dalmatiarum fuit.
Iste cum Galerio a Diocletiano Caesar factus est. Relicta enim Helena priore
uxore, filiam Maximiani Theodoram duxit uxorem, ex qua postea sex liberos
Constantini fratres habuit. Sed de priore uxore Helena filium iam Constantinum
habuit, qui postea princeps potentissimus fuit.
|
ANONYMUS VALESIANUS
I. RÉSZ CONSTANTINUS CSÁSZÁR EREDETE I.(1) Diocletianus 20 évet uralkodott Herculius Maximianus-al együtt.>[1] Constantius, az Isteni Claudiusnak (Gothicus), a legkiválóbb császár fivérének unokája,[2] először protector, majd tribunus, azután Dalmatia helytartója (praeses Dalmatiarum) lett.[3] Diocletianus emelte őt Galerius-al együtt caesarrá.[4] Elhagyta ugyanis első feleségét Helenát, és Maximianus lányát, Theodorát vette el, akitől azután hat gyermeke születetett, Constantinus testvérei.[5] Minthogy a korábbi feleségétől, Helenától már volt egy fia: Constantinus, aki később igen hatalmas császár lett. IV. VÉGJEGYZETEK
Kiss Magdolna
[1]. Az évszám annyiban pontos, hogy Diocletianus
és Maximianus közös uralkodása 285. december 13-án
kezdődött (Chron. min. I. 229.), bár ekkor Maximianus csak
a caesar címet kapta meg, és csak a galliai bagaudák
felett aratott győzelme után, 286 április 1-én nevezte
őt ki Diocletianus augustusszá, azaz társcsászárává
(Chron. min I. 445. Hier. 2303. 286-hoz); 305 május 1-én
pedig mindkét uralkodó visszalépett, a lemondás
(Lact. 18.; 25.) szerint Galerius követelésére történt,
emelyet legalábbis Maximianus nem gondolt véglegesnek. V.ö.
König 1987. 54-55; és Demandt 1989. 59. Ezzel a két
caesar, Flavius Valerius Constantius és C. Galerius Valerius Maximianus
előre léptek az augustusok rangjára. A két "öreg"
császár a Seniores Augusti, illetve a Patres Augustorum et
Caesarum címet viselték. Az utolsó hivatalos cselekedetük
az új caesarok, Severus és Maximinus Daia beiktatása
volt. Lásd az 1. számú mellékletet e munkánál. [2]. Azaz Claudius II. Gothicus császártól.
A rövid ideig uralkodó és a gótok fölött
nagy győzelmet arató császár méltó ős
lehetett az egyeduralomra törekvő Constantinus számára,
a közös illyricumi származás pedig hihetővé
tette a köztük feltételezett rokoni kapcsolatot. Valószínű
tehát, hogy Constantinus maga terjesztette el ezt a származási
változatot, amelynek hitelességét egyébként
már annak idején is kétségbe vonták (Eutr.
9.22.). V.ö. König 1987. 55-57., Grünewald 1990. 48. [3]. Constantiusnak a caesarsága előtti pályafutásáról
Anonymus szövegén kívül szinte semmi sem ismert.
Aurelius Victor (Liber de Caes. 39.; Epit. 40.) szerint illyricumi, egyszerű, talán földműves családból származott.
A szülőknek valószínűleg nem tellett arra, hogy fiúkat
az alapvető ismeretek megszerzése után taníttassák.
Constantius ezért katonai pályán kamatoztatta tehetségét.
Feltehetően Valerianus vagy inkább Gallienus császár
idején először protector, majd tribunus, Dalmatia helytartója,
végül praefectus praetorio lett. V.ö. König 1982.
57.; Demandt 1989. 48. és 12. j. Constantius pályafutása
egyébként sokban megegyezik a tetrarchia többi tagjáéval(Lact.
19.; Aur. Vict.39.).
[4]. Galeriust és Constantius Chlorust 293-ban nevezték
ki caesarnak. A Consularia Constantinopolitana-ban (Chron. Min. I. 230.)
szereplő 291-es év nyilván tévedés, mivel a
Cronicon Paschale (Chron. Min. I. 230.) a 293-at adja meg, illetve ennél
is meggyőzőbb Lactantius (Lact. 35.) adata: "Galerius..., belepusztult szörnyű betegségébe. Mindez május közepén
vált ismeretessé Nicomediában; uralkodásának
húszéves évfordulója a következő év
március elsején lett volna." Minthogy Galerius a források
egybehangzó állításai szerint 311-ben halt
meg, ezért 312 március 1-én ünnepelte volna 20.
évfordulóját, tehát 293-ban nevezték
ki caesará. A fenti források a kinevezések közelebbi
dátumára és helyére vonatkozóan sem egységesek.
Galerius caesarrá emelése március 1-én Nicomediában
vagy Sirmiumban, míg Constantiusé Mediolanumban május
21-én történhetett. V.ö. Barnes 1982. 60., 62.;
König 1987. 59-60.; Demandt 1989. 48. [5]. Teljes nevén Flavia Iulia Helena állítólag
a bithyniai Drepanonból, más változat szerint Illyricumból,
vagy Dalmatiaból származhatott, mint istállócseléddel
("stabularia" Ambr. ob Theod. 42) nem valószínű, hogy Constantinus
házasságot kötött. Több forrás concubina-nak
(ágyasnak) nevezi (Chron. min I. 447 Hier. 306-hoz; Oros. VII 25,16;
Chron Min. I. 643.). Itt Anonymus a panegyricus hagyományt követve
tekinti őt feleségnek. A császári hatalom decentralizálását
még házasságpolitikával is meg akarta erősíteni
Diocletianus, ezért mindkét alcsászár, elválva
régebbi élettársától, a saját
augustusának lányát vette el. Constantius és
Theodora házasságkötésének pontos ideje
nem ismert. A forrásokból két dátumra lehet
következtetni: 1./ már 289. április 21-e előtt megkötötték,
( Chron. min I. 445. Hier. 2307.). 2./ a caesarrá emelés után
történt. V.ö. Eutr. 9. 22. és König 1987.
61-62.; Demandt 1989. 48. Eutropius egyébként
(Eutr. 9. 22.) Theodorát Maximianus mostohalányának
tartja. A hat gyermekhez lásd a családfát 1. számú
melléklet. Galerius szintén elvált feleségétől,
akitől egy Maximilla nevű lánya született, és Diocletianus
leányát, Valeriát vette feleségül (Chron.
min.I. 445. Hier. 289-es évhez). [6]. Constantinus születési ideje február 27-e, az éve bizonytalan, 270 és 288 közötti időkre eshetett (pl. Aur. Vict. 41.15.: szerint 275-ben, Epit. 41.15: 274-ben; Eutr 10.8.: 271-ben született, v.ö. König 1987. 67-69., Veh 1990. 304. 21. j.) |